Amikor azt gondoljuk, hogy életünk során mindent megtettünk önmagunkért, rá kell döbbennünk, hogy mindez kevés volt. Nem sejthetjük, hogy a sors szálai mikor gubancolódnak úgy össze, hogy a kibogozásukhoz túl kevesek leszünk. Ilyenkor érezzük azt hogy kicsik vagyunk és a hullámok összecsapnak a fejünk fölött. De harcolunk és megpróbálunk a hullámok taraján evickélni és kitartani.

When we think that we have done everything we can for ourselves, we have to realise that it may not have been enough. We cannot know when the threads of fate will become so tangled that we will not be able to untangle them. It is then that we feel small and the waves crash over our heads. But we fight and try to paddle the waves and hold on.